Szent Mihály-templom
A Szent Mihály dombon áll Sopron legrégebbi plébániatemploma, melyet még a tatárjárás előtt alapították a XIII. században.
Első írásos említése 1278-ra tehető, de a templom mai nagyságában 1484-ra készült el teljesen. Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. A hosszú építési periódusnak köszönhető, hogy a templom egyszerre hordozza magán a román kori építészet zömökségét és a gótika égbe törő stílusjegyeit.
A templom méreteivel és arányaival a Budavári Mátyás-templom után az ország legjelentősebb gótikus alkotása.
A templom nyugati homlokzatának közepén emelkedik a 48 méter magas torony, amelyet többször átépítettek.
A négyszögletes alsó része, valamint a nyolcszögletes második és harmadik emelete a XIII. században készült. Negyedik emeletét a nagy kőrácsos ablakok szinte nyitottá teszik. E fölött kőerkély fut körbe, ebből nő ki a nyolcszögletű kősisak. A torony alatt nyíló főbejárat vezet a templom belsejébe.
A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A nemes gótika lenyűgözi a látogatót. Figyelemre méltóak a bordavégződéseknél kifaragott fejek, szinte arcképszerűek. Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata, amely 1482-ben készült. A bordák végződéseinél lévő címerpajzs ábrázolások Storno Ferenc munkái.
A templomot és a temetőt övező kőfal, a templom vastag falai és a gótikus torony megfigyelésre alkalmas körerkélye bizonyítja, hogy a templom a külvárosban jelentős védelmi szereppel bírt.
Csaknem ez lett a veszte a török hódoltság időszakában, amikor 1534-ben - a várfal melletti Nagyboldogasszony templomhoz hasonlóan - le akarták bontani. Szerencsére a józan ész felülkerekedett a hadászati érveken.
A 15. századból 20 oltár meglétéről szólnak a források, melyek egy részét 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem Sopron külvárosát dúló csapatai semmisítettek meg, felgyújtva mindazt a templomban, ami fából készült. A megmaradt gótikus és barokk szobrok, oltárképek a Soproni Katolikus Egyház Művészeti Gyűjtemény értékes kiállítási darabjait képezik.
A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. A ma neogótikus berendezés id. Storno Ferenc tervei alapján készült.
Galéria
